Elemek megjelenítése címkék szerint: jogszabály

FIGYELEM! ARCHÍV TARTALOM A hatályos magyar szabályozás a természetes személyek nemének megváltoztatásáról igen hiányos, azonban a nem megváltoztatását semmi nem tiltja Magyarországon, ugyanakkor minisztériumi engedély a nemváltoztató műtéti beavatkozáshoz és a névváltoztatás indokaként minden esetben szükséges.

A név- és nemváltoztatásra tehát van lehetőség, aminek törvényi hátterét részenként és elemenként az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és végrehajtási rendeletei illetve a születési név megváltoztatását illetően a 2010. évi I. törvény szolgáltatja. Konkrétan a transzszexuálisok számára nagy jelentőségű jogszabályi keretet jelent az Alkotmánybíróság 43/2005 (XI. 14.) számú határozata, mely a transzszexuális személyek nem változtatását az önrendelkezési jogból vezeti le, illetve az 58/2001 (XII. 7.) számú határozata, amelyben az Alkotmánybíróság a transzszexuális személyek névválasztási és névviselési jogát alkotmányos alapjogként említi.

Határozat száma: 58/2001. (XII. 7.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság megállapítja: A névjog az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi méltóságból levezethető alapvető jog. Minden embernek elidegeníthetetlen joga van az (ön)azonosságát kifejező saját névhez és annak viseléséhez. Ez a jog az állam által nem korlátozható. A névjog egyéb elemei – így különösen a névválasztás, a névváltoztatás, a névmódosítás – a jogalkotó által alkotmányosan korlátozhatók.

A Bíróság gyakorlata szerint ugyanakkor a névváltoztatáshoz való jog a transzszexuálisok esetében elvezethet odáig, hogy követelhessék az anyakönyvben feltüntetett nevük megváltoztatását, s őket át is kell anyakönyvezni, és pedig nemcsak a nemük, de a nevük változása miatt is. Az állam tehát köteles nemük megváltozását – a névváltoztatással együtt – tudomásul venni. (Eur.Court HR, B.v. France judgment
of 25 March 1992, Series, A.no.232-C.)

A korábban alkalmazott eljárási rend:

A folyamat elindítását a transzszexuális személy kezdeményezi a nem- és névváltoztatás iránti kérelmével, amit az EMMI vagy a Belügyminisztérium illetékes főosztályaihoz, esetleg mindkettőhöz nyújt be. Minden esetben megtörténik a kérelem orvos-szakmai felülvéleményezése, ami pszichiáter, klinikai szakpszichológus, urológus/nőgyógyász szakvéleményeinek segítségével történik.

Két pszichiáter szakvéleménye szükséges a diagnózis felállításához, de bevett gyakorlat, hogy az egyik szakvéleményt klinikai szakpszichológus véleményével egészítik ki az érintettek. A pszichiátriai szakvéleménynek tartalmaznia kell egyértelműen a Transzszexualizmus (F64.00) diagnózist és a név- és nemváltoztatással kapcsolatos pszichiátriai javaslatot. Fontos szempont az engedély kiadásához az urogenitális apparátus funkcionális és alaki normalitása, amit urológiai illetve nőgyógyászati vizsgálattal kell igazolni. A név- és nemváltoztatásnak nem feltételei előzetes orvosi beavatkozások.

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 69/B. § (4) bekezdése alapján a nem megváltozásának a születési anyakönyvbe való bejegyzését meg kell tagadni, ha az érintett személy házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll. A kérelemben nyilatkozni kell a családi állapotra vonatkozóan is, tehát a meglévő házasságot illetve bejegyzett élettársi kapcsolatot a kérelmezőnek előzőleg fel kell bontania.

Indokolt esetben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Belügyminisztérium az engedélyeket kiadja. A névváltoztatás végrehajtását az illetékes anyakönyvvezető teszi meg és dokumentálja. A módosított anyakönyvi kivonat birtokában kerülhet sor a személyazonosító okmányok (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány), illetve más okiratok (bizonyítványok, diplomák stb.) cseréjére, illetve módosítására. A módosításnak olyan formában kell megtörténnie, hogy abból az érintett korábbi nemére következtetni ne lehessen.

Nem rendelkezik arról jogszabály, hogy ki és milyen feltételekkel vehet igénybe orvosi beavatkozásokat.

A műtétek részleges társadalombiztosítási térítésre (10%) jogosultak, de 90%-ban a betegnek kell finanszírozni a kezelést. Méltányossági kérelem alapján lehetőség van – a kérelmező vagyoni helyzetétől függően – akár a teljes költségtérítés elengedésére is. Semmilyen jogszabály nem akadályozza a kezelések külföldön történő igénybevételét, viszont abban az esetben sem jár magasabb támogatás.

Nincs az érintett szakterületek (pszichiátria, klinikai szakpszichológia, sebészet, plasztikai sebészet, endokrinológia, nőgyógyászat, urológia) szakemberei számára a kezelésekre irányuló speciális képzés vagy továbbképzés.

A nem hivatalos megváltoztatását követően az érintett a jog szerint minden tekintetben az új nemmel bíró személynek minősül: az új neme szerint köthet házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, az új neme szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik rá, stb.

A nem jogi elismerése - Nemzetközi kitekintés 2015

Magyarországon nem- és névváltoztatás a hivatalos eljárás neve, melynek során elismeri az állam a transz emberek nemi identitását. Ezen kiadványunk nemzetközi kitekintés a nem jogi elismerésének nemzetközi gyakorlatáról és az ahhoz kapcsolódó emberi jogi normákról. Tovább

A bizonyítvány cseréjét az az intézmény végzi, amely az adott bizonyítvány kiállította. Amennyiben a bizonyítványt kiállító intézmény megszűnt, az érettségi bizonyítvány és a szakmai bizonyítvány esetén a jogutód intézménynél, vagy a vizsgáztató intézmény székhelye szerinti főjegyzőnél lehet kezdeményezni a cserét.

Amennyiben a nyelvvizsga bizonyítványt kiállító intézmény nem érhető el, a cserét a régi nyelvvizsga bizonyítvány, valamint a névváltoztatást dokumentáló okmányok alapján az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központja (1054 Budapest, Báthory u. 10. Tel: 374-2331) végzi.

Névváltozás esetén az érettségi bizonyítványt és az OKJ bizonyítványokat a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 31./113. § (2) pontja szerint kell kicserélni.

"Névváltozás esetén a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról – beleértve az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt is – bizonyítványmásodlatot kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni, vagy – ha tulajdonosa kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvénytelenítni kell, és vissza kell adni a tulajdonosának."

A rendelet itt olvasható

A felsőoktatás területén még nem rendezett a nevét megváltoztató (volt) hallgató oklevelének, felsőoktatásban szerzett dokumentumainak a cseréje, új oklevél kiadása. A felsőoktatásról szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben foglaltakhoz hasonló szabályozásra kerül sor a felsőoktatás területén is.

"A minisztériumnak nincs hatásköre a felsőoktatási intézményeknek állásfoglalást kibocsátani a nevüket megváltoztató személyek okleveleinek cseréjét illetően, ugyanis az Alkotmánybíróság többek között a 60/1992. (XI.17.) AB határozatában is kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.

A nevüket megváltoztató személyek új okleveleinek kiadásával kapcsolatban – a fentiekre tekintettel, valamint a jogi szabályozás hiányában – szakmai véleményünket tudjuk csak egyelőre megfogalmazni, és ezt meg is tesszük minden egyes megkeresés alkalmával. Így a felsőoktatási intézmények – a jogi szabályozás hiányában is – a névváltoztatással összefüggő kérelmeket a közoktatási intézmények gyakorlata szerint intézik."

Nemzeti Erőforrás Minisztérium tájékoztatása 2011. június

„1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

23. § A biztosított részleges térítés mellett jogosult

k) külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásra, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél.

284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet

térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról

1. számú melléklet a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Az Ebtv. 23. §-ában foglalt, egyes részleges térítési díj mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díja

6. Az Ebtv. 23. §-ának k) pontja alapján a külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásért fizetendő részleges térítési díj mértéke annak az összegnek a 90 százaléka, amely az ellátásért a külön jogszabályban foglaltak szerint az egészségbiztosító felé elszámolható.