Haladás egyes országokban és aggasztó visszafejlődés másokban

Az idei adatok polarizációt mutatnak a transz emberek jogvédelmében. A fejlődés folytatódik sok országban, bár kisebb mértékben, mint 2023-ban, illetve aggasztó visszafejlődés tapasztalható más országokban, ami figyelmet igényel. TGEU helyesli a tevékenységeit azoknak az államoknak, amik javítottották a transz emberek jogvédelmét és emberi jogait 2024-ben, különösen Görögországét, aki nagy haladást ért el idén, és Izlandét, aki a rangsort vezeti két éve zsinórban. Ezzel szemben Oroszország egy különösen aggasztó példája azoknak az országoknak, ahol a transz emberek (emberi) jogai jelentősen elmorzsolódtak az elmúlt évben. A 2023 júliusi tilalma az orvosi és jogi tranzíciónak az egyik oka a transz embereket érő támadások növekedésének Oroszországban és az ukrajnai, oroszok által megszállt területeken.

Két új mutató 2024-re

2024-ben a TGEU bevezet két új jogi mutatót. A régióban növekvő bevándorlás-ellenes nézetek miatt és a szigorú EU-szintű menedékkérőket célzó törvények miatt, az első mutató a transz menekültekre fókuszál és azokra az országokra amik a nem jogi elismerését elérhetővé teszik számukra. A transz menekültek társadalmi-gazdasági integrációja nagy mértékben elősegíthető iratokkal, amik tükrözik a nemi identitásukat. A TGEU kiemeli a jó gyakorlatot azzal, hogy teljes pontot ad annak a 11 államnak, ahol a folyamat könnyen elérhető: Németország, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, és Svájc. 7 további ország (Ausztria, Belgium, Dánia, Olaszország, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság) rendelkezik intézkedésekkel, de kell javítaniuk az elérhetőségét, pl. Információ szolgáltatása online, több nyelven is. A TGEU felszólítja az összes államot hogy hozzáférhetővé tegyék a nem jogi elismerését, és elérhetővé menekülteknek és menedékkérőknek.

A második új index feltérképezi, hogy hol nem tiltott a nem jogi elismerése. Ezt az indexet a kormányok által gátolt transz jogok növekvő tendenciája miatt kellett bevezetni. 3 ország, Oroszország, Bulgária és Magyarország nem éri el az abszolút minimumot, mivel a hatóságaik szándékos lépéseket tettek a jogi tranzíció betiltása érdekében. A TGEU aggódik, hogy ezek a tilalmak ahhoz vezetnek, hogy más országok is elveszik a nehezen kiküzdött jogokat a transz emberektől, egy már most is marginalizált csoporttól.

Előrelépés a transz jogok terén

Görögország fontos lépéseket tett a transznemű emberek védelmében. A diszkriminációellenes törvénye most már kifejezetten védi a transznemű embereket az oktatás, az egészségügy és a lakhatás területén. Ünnepeljük Csehország új törvényét, amely a nemi identitás alapján védi a menedékkérőket. Az egészségügy terén is történt előrelépés. Belgium, Ciprus, Izland, Norvégia és Portugália tiltja a nemi identitáson alapuló átnevelési gyakorlatokat, és ezzel megduplázva azon országok számát, ahol ezek tiltottak. Jelenleg 10 országban illegális megkísérelni egy személy nemi identitásának megváltoztatását. Izland Málta után a második olyan ország, ahol a transzspecifikus egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést teljesen depatologizálták. 

Nem jogi elismerése

A korábbi évekhez képest az idei változások minimális előrelépést mutatnak a nem jogi elismerésének területén, új törvények nem léptek hatályba. A közelmúltban a cseh alkotmánybíróság megszűntette a kényszersterilizációt. Németország és Svédország nem jogi elismerés-reformja csak 2024 novemberében, illetve 2025 júliusában lép hatályba. Andorra 2022-es nem jogi elismerés-törvénye a gyakorlatban hatékonynak bizonyult, aminek eredményeképpen az ország négy ponttal többet kapott.

Visszalépés és stagnálás

2024-ben sokkal nyilvánvalóbbá válik, hogy az általános pozitív fejlődési tendencia mellett a visszafejlődés is teret nyer, 2023-hoz képest háromszor annyi pont elvesztésével. A transzellenes retorika és a transz emberek emberi jogainak semmibe vétele egyes helyeken jogvesztéshez, máshol pedig a reformok késlekedéséhez vezetett. Oroszország elvesztette az összes fennmaradó pontját, és csatlakozott Magyarországhoz (2020), Kirgizisztánhoz (2021) és Bulgáriához (2023) a nemek jogi elismeréséhez való jog megszüntetésében. Montenegró három pontot vesztett, mert különböző szakpolitikák hatályukat vesztették. (Equality Action Plan, Policy Tackling Hatred, Asylum Policy).

Számos országban és szakpolitikai területen is stagnálás volt tapasztalható, például:

• Hollandia sikertelen nem jogi elismerés-reformja 
• Elmúlt egyenlőségi cselekvési tervek az általában haladónak tartott országokban
• A transzneműek bűnbakká tétele, hogy eltereljék a figyelmet a politikai kudarcokról, például az Egyesült Királyság és Szlovákia kormányai által.
• Egy franciaországi törvényjavaslat, amely a kiskorúak transz-specifikus egészségügyi ellátásának betiltását és büntethetővé tételét célozza.
• egyes német szövetségi államokban a nemi érzékenységre utaló nyelvhasználat tilalma. 

Ezek a veszélyes fejlemények önmagukban nem csak a transznemű embereknek ártanak belföldön, hanem máshol is segítik a korlátozó fejleményeket.  

Szlovákiában hivatalosan törölték a nem jogi elismerésének orvosi és jogi vonatkozásait szabályozó közigazgatási jegyzőkönyveket, ami önkényes döntésekhez vezetett. Esetenként még mindig sterilizációra vagy orvosi beavatkozásra van szükség a nem jogi elismeréséhez. A TGEU kitart amellett, hogy a transznemű embereknek törvényben kodifikált pozitív jogokra van szükségük, hogy megerősítsék ezeket a védelmeket, és nehezebbé tegyék azok elvételét. A transz emberek családi jogai terén nem történt előrelépés. Csupán hat állam ismeri el a transz, és kettő a nem-bináris szülőket. Közép-Ázsiában is folytatódik a stagnálás. Négy ország (Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) számára a „puszta minimum”, azaz a nem jogi elismerés tilalmának mellőzése az egyetlen pont, amit kaptak. 

„Az idei elemzés rávilágít az emberi jogok polarizálódásának kézzelfogható következményeire. A transz embereket megfosztják alapvető jogaiktól, beleértve valódi énjük elismerését is. Az egyiptomi diktatúra elől menekülve személyesen átéltem az elnyomás valóságát; életem átható része volt. Elszenvedtem az üldöztetést és a diszkriminációt. Arra kérem a látszólag haladó nemzetek politikai döntéshozóit, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket, és mind belföldön, mind nemzetközi szinten álljanak ki az emberi jogok mellett. A kisebbségek jogai sérthetetlenek” - nyilatkozta Suma Abdelsamie, a TGEU ideiglenes ügyvezető igazgatója,

Freya Watkins, a TGEU kutatási referense hozzáteszi: „Ebben az évben a polarizáció tendenciáját láttuk, egyrészt folyamatos előrelépéssel, másrészt viszont több jogvesztéssel is, mint az elmúlt években. Különösen aggasztó az orvosi és jogi tranzíció tilalma Oroszországban, ami azzal a veszéllyel jár, hogy más államokban - különösen Kelet-Európában és Közép-Ázsiában - az anti-dzsneder szereplők utánzó jogszabályokat szorgalmaznak. Pozitívum, hogy jelentős előrelépés történt a transz emberekkel szembeni visszaélésszerű átnevelési gyakorlatok betiltásának terén. Ezeknek a törvényeknek azonban nemcsak a transz fiatalokra, hanem a felnőttekre is ki kell terjedniük, és meg kell határozniuk a valószínűsíthető elkövetőket, beleértve az egészségügyi szakembereket is, amikor transz-specifikus egészségügyi ellátáshoz jutnak. Mint mindig, feltérképezési projektünk a jogi helyzetet tükrözi, de a transz embereknek szükségük van arra, hogy ezek a törvények a gyakorlatban is érvényesüljenek, hogy pozitív változást hozzanak mindennapi életünkben.”

Farah Abdi, a TGEU menekültügyi szakpolitikusa hozzáteszi: „Idén felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak néhány állam teszi elérhetővé a transznemű menekültek számára a nemi hovatartozás jogi elismerését. Amikor a transz menekültek nemi identitásuk és a hivatalos okmányaikban szereplő nemi megjelölések közötti eltérésekkel szembesülnek, gyakran félelmetes akadályokba ütköznek az új országban való társadalmi-gazdasági beilleszkedésük előtt. Például nehezen jutnak munkalehetőséghez, mert az okmányaik nem tükrözik nemi identitásukat, ami diszkriminációhoz vezethet az álláspályázatok során vagy a munkahelyen. Emellett az olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint az egészségügyi ellátás vagy az oktatás, való hozzájutást is akadályozhatja, ha a hivatalos dokumentumok nem felelnek meg a nemi identitásuknak, ami zavart vagy a szolgáltatások megtagadását eredményezi. Ezek a kihívások akadályozzák őket abban, hogy teljes mértékben részt vegyenek új közösségükben és hozzájáruljanak ahhoz, ami tovább súlyosbítja amúgy is kiszolgáltatott helyzetüket.