A döntést követően közzétett közlemény szerint az ET közgyűlése "különösen aggasztónak" találja, hogy ezek a jogok olykor sérülnek, mert kisgyermekeket akaratuk ellenére, vagy hozzájárulásuk nélkül vetnek alá vallási okokból körülmetélésnek, interszex kisgyerekeket orvosi beavatkozásra kényszerítenek, piercinget, tetoválást kapnak vagy plasztikai műtétet végeznek rajtuk azt állítván, hogy mindez az ő hasznukat szolgálja, holott a "világos bizonyítékok" ennek ellenkezőjét támasztják alá.

Az elfogadott dokumentumban az ET felhívja a tagállamokat, hogy folytassanak felvilágosító kampányt arról, milyen veszélyt jelentenek ezek az eljárások a gyermekek fizikai és szellemi egészségére, valamint azt kéri a szervezet 47 tagországától, hogy fektessék le, milyen orvosi, köztisztasági és egyéb feltételek kellenek ahhoz például, hogy egy kisfiún orvosilag nem indokolt körülmetélést hajtsanak végre. A határozatban az ET amellett is állást foglal, hogy a tagállamoknak olyan jogszabályi környezetet kellene kialakítaniuk, amely előírja, hogy egyes beavatkozásokat csak akkor lehessen végrehajtani, ha a gyermek már elég idős, hogy maga dönthessen a kérdésben.

A német szociáldemokrata Marlene Rupprecht által jegyzett dokumentum vitájához a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője, Szél Bernadett is hozzászólt. Szél szerint a szülőknek is segítségre és tájékoztatásra van szükségük, hogy adott esetben fel tudják mérni a helyzetet. Szél rámutatott, hogy azok a gyerekek, akik tisztában vannak testük működésével, és azzal, hogy az azt érintő döntésekbe jogukban áll beleszólni, nyitottabbak, nagyobb az önbizalmuk és kevésbé fenyegeti őket az a veszély, hogy erőszak áldozataivá válnak.