Az EJEB ítéleteinek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottság szeptember 17-19. között tartott ülésén kerültek napirendre a nem jogi elismerésével kapcsolatos Magyarországgal szemben hozott ítéletek. Ennek előzménye a Rana kontra Magyarország ügy, amelyben a magyar hatóságok ugyan menekültként ismerték el a kérelmezőt, kifejezetten azért, mert hazájában a nemi identitása miatt üldöztetéstől kellett tartania, de a nem- és névváltoztatásra vonatkozó kérelmét már elutasították. Akkor még az Alkotmánybíróság állapított meg alaptörvény-ellenes mulasztást, és felhívta a jogalkotót, hogy 2018. december 31-ig alkossa meg a jogszerűen letelepedett állampolgárok nem- és névváltoztatására vonatkozó szabályozást. Miután ez nem történt meg, az EJEB 2020 júliusában hozta meg az ítéletet, amelyben kimondta, hogy Magyarország megsértette a 8. cikkben biztosított magánélethez való jogát azzal, hogy nem biztosította a Magyarországon jogszerűen letelepedettek számára a nem- és névváltoztatás lehetőségét.
Ezután pedig az R.K. kontra Magyarország ítéletben marasztalta el az EJEB a magyar kormányt azért, mert bár a kérelem beadásakor az ügyfélnek lehetősége lett volna a nem jogi elismerésére, az eljárást a GDPR alkalmazására hivatkozással felfüggesztették. Bár kérte az eljárás folytatását, a hatóságok közötti vitából adódóan hiányzó szakvélemény miatt kérelmét elutasították, ezalatt pedig a 33. § megszüntette a nem jogi elismerésének lehetőségét.
A Miniszteri Bizottság a transznemű közösség egészét érintően határozott elvárásokat fogalmazott meg. Kijelentette, hogy a 2020-ban meghozott törvény súlyosbította a transz közösség kiszolgáltatottságát, és további jogsértések alapjául szolgál. A Miniszteri Bizottság „hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van olyan jogszabály-módosításokra, amelyek megszüntetik a nem anyakönyvi bejegyzésének megváltoztatására vonatkozó tilalmat, és az [Emberi Jogok Európai Egyezményével] összhangban álló egyértelmű jogszabályi keretet vezetnek be a nem jogi elismerésének feltételeire és az eljárásra.” Az EJEB esetjogának és a Miniszteri Bizottság ajánlásainak csak egy hozzáférhető, gyors és átlátható eljárás felel meg – a testület határozottan felhívta a magyar hatóságokat, hogy sürgősen tegyenek lépéseket ennek megteremtésére.
A Transvanilla Egyesület is kiáll és folyamatosan küzd hazai és nemzetközi bíróságok előtt is nem jogi elismeréséért és a jogszabály módosításért.
"Egyesületünk 2020 óta dolgozik azon, hogy Magyarországon minden transz embernek újra legyen lehetősége a név- és nem jogi elismerésére. Ez a döntés, bár közvetlen következményekkel nem jár, jó indikátora, hogy az Európai Uniós szervek is kiállnak a transz emberek jogai mellett." - nyilatkozta a döntésről Hidasi Barnabás, a Transvanilla Egyesület elnöke.
