Elemek megjelenítése címkék szerint: névváltoztatás

Magyarországon nem- és névváltoztatás a hivatalos eljárás neve, melynek során elismeri az állam a transz emberek nemi identitását. Ezen kiadványunk nemzetközi kitekintés a nem jogi elismerésének nemzetközi gyakorlatáról és az ahhoz kapcsolódó emberi jogi normákról. A kiadvány a képre kattintva tölthető le.

Nem- és névváltoztatás háttere Magyarországon

Magyarországon a nemváltoztatással kapcsolatos eljárásra nincs jogi szabályozás, ennek hiányában az eljárás rend a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között kialakult gyakorlat határozza meg. A transzneműekkel kapcsolatos eljárás azonban alapvetően az anyakönyvi eljáráshoz kapcsolódik.

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 32 § (1) bekezdés c) pontja rögzíti, hogy a születési anyakönyv nyilvántartja többek között a gyermek nemét, az At. 32 § (2) bekezdés d) pontja pedig azt, hogy a gyermek nemének megváltozást is.

A kérelmező neme megváltozásának anyakönyvezésére irányuló kérelmét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz nyújtja be. Az At. 30 § (4) bekezdése alapján a kérelemben meg kell jelölni a nem megváltozásának engedélyezése esetén viselni kívánt, az új nemnek megfelelő, legfeljebb két utónevet, továbbá - ha rendelkezésre áll - csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot, valamint a kérelem elbíráláshoz szükséges, rendelkezésre álló orvosi igazolásokat, leleteket, amennyiben műtétre is sor került, a kórházi zárójelentéseket. Az At. 32 § (3) bekezdése rögzíti, hogy a nem megváltozásának a születési anyakönyvbe történő bejegyzését meg kell tagadni, ha az érintett személy házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll. Ez alapján a nem- és névváltoztatás csak akkor engedélyezhető, ha a kérelmező szabad családi állapotú (nőtlen, hajadon, elvált, özvegy, elvált bejegyzett élettárs, özvegy bejegyzett élettárs), így az érintettnek nyilatkoznia kell családi állapotáról is.

Az iratok továbbításra kerülnek az Emberi Erőforrások Minisztériumába. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségpolitikai Főosztálya a becsatolt egészségügyi dokumentációk áttekintését követően - amennyiben indokoltnak látja a kérelmező nemének a kijavítását - szakvéleményt állít ki. A szakvélemény az ügyfél kérelmével együtt továbbításra kerül a kérelmező születési helye szerint illetékes anyakönyvvezetőhöz.

A nem megváltozást a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezető jegyzi be a születési anyakönyvbe.

A fentiekből következik, hogy az anyakönyvi bejegyzés kijavításáról nem születik alakszerű határozat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 82. § (2) bekezdése alapján a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni. Ebből következően a nem és utónév születési anyakönyvben történő kijavítása is határozatnak minősül. A Ket. 78 § (1) bekezdése pedig rögzíti, hogy a határozatot közölni kell az ügyféllel, amely ebben az esetben a születési anyakönyvi kivonat formájában történik, amelyet az ügyfélnek kell kérelmeznie a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnél.

Vonatkozásai menekült esetében

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt.) 10 § (1) bekezdése alapján az ember jogképességét, cselekvőképességét és általában személyi állapotát, továbbá személyhez fűződő jogait személyes jogai szerint kell elbírálni. Az ember személyes joga elsősorban annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Bár az Nmjt. 13 §-a alapján a Magyarországon menedékjogot élvező egyén személyi állapotára a magyar jog az irányadó, jelen esetben a magyarországi anyakönyvi bejegyzés hiánya miatt ez nem lehetséges. A személy ugyanis a menekült státusz megszerzése után is külföldi állampolgár marad, akinek születését külföldi hatóság tartja nyilván.

Amennyiben a személy megszerzi a magyar állampolgárságot, úgy sor kerülhet a fent leírt eljárásra, hiszen ekkor a külföldön történt születését is be kell jegyezni a magyar anyakönyvbe. Azonban ekkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy az At. 30 § (4) bekezdése alapján mindenki a nemének megfelelő utónevet viselhet a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által összeállított utónévjegyzékből. Ha a választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben. az MTA nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. Ha a személy a magyar állampolgárság megszerzése után olyan utónevet választ, amely nem szerepel az utónévjegyzékben, úgy az MTA véleményét be kell szerezni, amennyiben támogatja, úgy bejegyezhető az anyakönyvbe.

FIGYELEM! ARCHÍV TARTALOM A hatályos magyar szabályozás a természetes személyek nemének megváltoztatásáról igen hiányos, azonban a nem megváltoztatását semmi nem tiltja Magyarországon, ugyanakkor minisztériumi engedély a nemváltoztató műtéti beavatkozáshoz és a névváltoztatás indokaként minden esetben szükséges.

A név- és nemváltoztatásra tehát van lehetőség, aminek törvényi hátterét részenként és elemenként az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és végrehajtási rendeletei illetve a születési név megváltoztatását illetően a 2010. évi I. törvény szolgáltatja. Konkrétan a transzszexuálisok számára nagy jelentőségű jogszabályi keretet jelent az Alkotmánybíróság 43/2005 (XI. 14.) számú határozata, mely a transzszexuális személyek nem változtatását az önrendelkezési jogból vezeti le, illetve az 58/2001 (XII. 7.) számú határozata, amelyben az Alkotmánybíróság a transzszexuális személyek névválasztási és névviselési jogát alkotmányos alapjogként említi.

Határozat száma: 58/2001. (XII. 7.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság megállapítja: A névjog az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi méltóságból levezethető alapvető jog. Minden embernek elidegeníthetetlen joga van az (ön)azonosságát kifejező saját névhez és annak viseléséhez. Ez a jog az állam által nem korlátozható. A névjog egyéb elemei – így különösen a névválasztás, a névváltoztatás, a névmódosítás – a jogalkotó által alkotmányosan korlátozhatók.

A Bíróság gyakorlata szerint ugyanakkor a névváltoztatáshoz való jog a transzszexuálisok esetében elvezethet odáig, hogy követelhessék az anyakönyvben feltüntetett nevük megváltoztatását, s őket át is kell anyakönyvezni, és pedig nemcsak a nemük, de a nevük változása miatt is. Az állam tehát köteles nemük megváltozását – a névváltoztatással együtt – tudomásul venni. (Eur.Court HR, B.v. France judgment
of 25 March 1992, Series, A.no.232-C.)

A korábban alkalmazott eljárási rend:

A folyamat elindítását a transzszexuális személy kezdeményezi a nem- és névváltoztatás iránti kérelmével, amit az EMMI vagy a Belügyminisztérium illetékes főosztályaihoz, esetleg mindkettőhöz nyújt be. Minden esetben megtörténik a kérelem orvos-szakmai felülvéleményezése, ami pszichiáter, klinikai szakpszichológus, urológus/nőgyógyász szakvéleményeinek segítségével történik.

Két pszichiáter szakvéleménye szükséges a diagnózis felállításához, de bevett gyakorlat, hogy az egyik szakvéleményt klinikai szakpszichológus véleményével egészítik ki az érintettek. A pszichiátriai szakvéleménynek tartalmaznia kell egyértelműen a Transzszexualizmus (F64.00) diagnózist és a név- és nemváltoztatással kapcsolatos pszichiátriai javaslatot. Fontos szempont az engedély kiadásához az urogenitális apparátus funkcionális és alaki normalitása, amit urológiai illetve nőgyógyászati vizsgálattal kell igazolni. A név- és nemváltoztatásnak nem feltételei előzetes orvosi beavatkozások.

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 69/B. § (4) bekezdése alapján a nem megváltozásának a születési anyakönyvbe való bejegyzését meg kell tagadni, ha az érintett személy házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll. A kérelemben nyilatkozni kell a családi állapotra vonatkozóan is, tehát a meglévő házasságot illetve bejegyzett élettársi kapcsolatot a kérelmezőnek előzőleg fel kell bontania.

Indokolt esetben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Belügyminisztérium az engedélyeket kiadja. A névváltoztatás végrehajtását az illetékes anyakönyvvezető teszi meg és dokumentálja. A módosított anyakönyvi kivonat birtokában kerülhet sor a személyazonosító okmányok (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány), illetve más okiratok (bizonyítványok, diplomák stb.) cseréjére, illetve módosítására. A módosításnak olyan formában kell megtörténnie, hogy abból az érintett korábbi nemére következtetni ne lehessen.

Nem rendelkezik arról jogszabály, hogy ki és milyen feltételekkel vehet igénybe orvosi beavatkozásokat.

A műtétek részleges társadalombiztosítási térítésre (10%) jogosultak, de 90%-ban a betegnek kell finanszírozni a kezelést. Méltányossági kérelem alapján lehetőség van – a kérelmező vagyoni helyzetétől függően – akár a teljes költségtérítés elengedésére is. Semmilyen jogszabály nem akadályozza a kezelések külföldön történő igénybevételét, viszont abban az esetben sem jár magasabb támogatás.

Nincs az érintett szakterületek (pszichiátria, klinikai szakpszichológia, sebészet, plasztikai sebészet, endokrinológia, nőgyógyászat, urológia) szakemberei számára a kezelésekre irányuló speciális képzés vagy továbbképzés.

A nem hivatalos megváltoztatását követően az érintett a jog szerint minden tekintetben az új nemmel bíró személynek minősül: az új neme szerint köthet házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, az új neme szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik rá, stb.

A nem jogi elismerése - Nemzetközi kitekintés 2015

Magyarországon nem- és névváltoztatás a hivatalos eljárás neve, melynek során elismeri az állam a transz emberek nemi identitását. Ezen kiadványunk nemzetközi kitekintés a nem jogi elismerésének nemzetközi gyakorlatáról és az ahhoz kapcsolódó emberi jogi normákról. Tovább

Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezheti.

A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani a kérelmezőnek a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, külföldön élő magyar állampolgár esetében az illetékes konzuli tisztviselőnél.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

1.  A kérelmező személyi adatait (születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, továbbá családi állapotát, házasságkötésének helyét, idejét, lakóhelyét, annak hiányában tartózkodási helyét, értesítési címét, személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát és érvényességi idejét.

2.  Amennyiben a kérelmező családi állapota házas, a névváltoztatással érintett házastársa személyi adatait (születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét is.

3.  A kérelmező kiskorú gyermeke(i) személyi adatait (születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési nevét) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét.

4.  A kérelem indokolását.

5.  Egy nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező - születési vagy házassági - nevét az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter korábban megváltoztatta-e.

6.  Születési név megváltoztatására irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a családi, illetve utónevet, melyet a kérelmező új névként kíván viselni.

A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név, történelmi név, régies írásmóddal írott családi név felvételét - különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével - nem lehet engedélyezni.

A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint azon személyek anyakönyvi kivonatát, akiknek anyakönyvi bejegyzését a névváltozás érinti.

A névváltoztatásról az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter okiratot állít ki. A névváltoztatási iratok nem selejtezhetők, őrzésükről és nyilvántartásukról az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter gondoskodik.

Akinek a névváltoztatását az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezte, az új nevet az okirat kézhezvételétől jogosult és köteles viselni.

A névváltoztatás anyakönyvi bejegyzését az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeli el.

Az ügyintézési határideje - ha törvény eltérően nem rendelkezik - 60 nap. Amennyiben a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell kibocsátani.

Az eljárás illetéke 10 000 Ft (ismételt kérelem esetén 30 000 Ft), melyet a kérelmen illetékbélyeg formájában kell leróni.

A korábban kiadott névváltoztatási okiratról az arra jogosult részére az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter hiteles másolatot adhat ki. Az okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 1 000 Ft.

A kérelem nyomtatvány letölthető innen.

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

További információ a Kormányhivatal weboldalán található itt.

A bizonyítvány cseréjét az az intézmény végzi, amely az adott bizonyítvány kiállította. Amennyiben a bizonyítványt kiállító intézmény megszűnt, az érettségi bizonyítvány és a szakmai bizonyítvány esetén a jogutód intézménynél, vagy a vizsgáztató intézmény székhelye szerinti főjegyzőnél lehet kezdeményezni a cserét.

Amennyiben a nyelvvizsga bizonyítványt kiállító intézmény nem érhető el, a cserét a régi nyelvvizsga bizonyítvány, valamint a névváltoztatást dokumentáló okmányok alapján az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központja (1054 Budapest, Báthory u. 10. Tel: 374-2331) végzi.

Névváltozás esetén az érettségi bizonyítványt és az OKJ bizonyítványokat a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 31./113. § (2) pontja szerint kell kicserélni.

"Névváltozás esetén a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról – beleértve az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt is – bizonyítványmásodlatot kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni, vagy – ha tulajdonosa kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvénytelenítni kell, és vissza kell adni a tulajdonosának."

A rendelet itt olvasható

A felsőoktatás területén még nem rendezett a nevét megváltoztató (volt) hallgató oklevelének, felsőoktatásban szerzett dokumentumainak a cseréje, új oklevél kiadása. A felsőoktatásról szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben foglaltakhoz hasonló szabályozásra kerül sor a felsőoktatás területén is.

"A minisztériumnak nincs hatásköre a felsőoktatási intézményeknek állásfoglalást kibocsátani a nevüket megváltoztató személyek okleveleinek cseréjét illetően, ugyanis az Alkotmánybíróság többek között a 60/1992. (XI.17.) AB határozatában is kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.

A nevüket megváltoztató személyek új okleveleinek kiadásával kapcsolatban – a fentiekre tekintettel, valamint a jogi szabályozás hiányában – szakmai véleményünket tudjuk csak egyelőre megfogalmazni, és ezt meg is tesszük minden egyes megkeresés alkalmával. Így a felsőoktatási intézmények – a jogi szabályozás hiányában is – a névváltoztatással összefüggő kérelmeket a közoktatási intézmények gyakorlata szerint intézik."

Nemzeti Erőforrás Minisztérium tájékoztatása 2011. június