Az eddigi legnagyobb tanulmány: Biztonságos a transznemű hormonterápia

A transznemű felnőttek hosszú távú hormonkezelése elenyészően kevés mellékhatással jár, melyet az eddigi legnagyobb tanulmány szerzői támasztanak alá, akik ezt a kérdéskört vizsgálták.

A visszamenőleges tanulmányban, mely a „Comorbidity and Side Effects of Cross-Sex Hormone Treatment in Transsexual Subjects” címet kapta, több mint 2000 páciens vett részt 15 egyesült államokbeli és európai központból, és közel 1600 embert követtek nyomon több, mint egy évig - jelentették a szerzők.

„Az eredményeink nagyon megnyugtatóak” mondta Henk Asscheman, orvos, PhD, elsődleges vizsgálatot végző szakember, aki saját klinikai kutatócégét is vezeti, a HAJAP-ot, Amszterdamban, jelentette a Medscape Medical News. „Különösen kisebb mellékhatások vannak és nincsenek újak a megfigyelt populációban.”

Az ICE/ENDO 2014. júniusi felszólalásán, ahol ismertette a kutatás első eredményeit, Dr. Asscheman elmondta, hogy az adatok igazolták azokat a kutatási eredményeket, amelyeket a múlt évtizedben kisebb tanulmányokban publikáltak.

„A hazavihető üzenet az, amikor a „Transzszexuális Személyek Endokrinológiai Ellátásáról” szóló irányelveket olvasva, nem fedezel fel sok állapottal együtt járó egyéb tüneteket a transznemű hormonális ellátás során.” – említi.

A vénás tromboembólia alacsonyabb az előző jelentéseknél

A legkomolyabb elsődleges mellékhatás a vénás tromboembólia, amely 1%-nál jelentkezett azoknál a személyeknél, akik „férfiból nővé” való tranzición mentek keresztül, és a kiváltó ok az ösztrogén kezelés volt.

Dr. Asscheman elmondta, annak ellenére, hogy ez az esetszám még mindig magas, de alacsonyabb mint régebben.
Az 1596 nyomon követett felnőtt közül, 1073 volt MTF (férfiból nő) és 523 volt FTM (nőből férfi). Az MTF csoportot átlagban 5.6 éven keresztül kísértek nyomon, átlagéletkoruk 35 év volt; az FTM csoport pedig 4.4 évig volt követve, 27.5 éves átlagéletkorral.

Több mint 70%-a az MTF csoportnak ciproteron-acetátot (Androcur) vagy spironolaktont kapott Európában, mint antiandrogént, az ösztrogén kezelés közben.
Az FTM alanyok között, több mint 90%-uk kapott izomba injekciózott (intramaszkuláris) vagy tesztoszteron gélt.

A tanulmány kezdetén a leggyakoribb társult betegség a depresszió volt mindkét csoportnál, az MTF alanyoknál 24.9%-os, míg az FTM-eknél 13.6%-os gyakorisággal, -Dr. Asscheman szerint. Megjegyezte, hogy mindezek ellenére a depresszió gyakorisága főként a tanulmányt végző központok között nagymértékben eltérő volt.

Sőt, az ellátás után 26 fő (2.4%) az MTF alanyok közül és 7 fő (1.4%) az FTM alanyok közül még mindig jeleztek depressziót, amely odáig vezette Dr. Asschemant, hogy nagyközönség előtt kijelentse: „A nemi helyreállító kezelés nem gyógyítja a depressziót.”

Betegségtársulás a transznemű hormonterápia előtt
Egyéb betegség Male to female (1073), n (%)  Female to male (523), n (%) 
 2-es típusú cukorbetegség  34 (3.2)  3 (0.6)
 HIV fertőzöttség  28 (2.6)  0 (0)
 Kóros elhízás  27 (2.5)  13 (2.5)
 Hipotireózis/Pajzsmirigy csökkent működése  22 (2.1)  12 (2.3)
 Prosztatarák  4 (0.4)  NA
 Hererák  3 (0.3)  NA

 

Váratlan kutatási eredmények: pajzsmirigy csökkent működése és férfi daganatok

Meglepő, hogy a pajzsmirigy csökkent működésének előfordulása 2%-nál is jelentősebb volt, főleg a 40 évnél fiatalabbaknál, hivatkozott Dr. Asscheman, aki úgy várta, hogy a fiatalabb felnőtteknél ez az 1%-hoz lesz közelebb. Habár, a konferencia egyik delegáltja megemlítette, hogy a 2%-os csökkent pajzsmirigy működés elfogadható egy ekkora populációnál.

Ezenkívül Linda Nelson, orvos, PhD, reprodukciós endokrinológus az Arizonai Egyetem Orvostanszékéről, Phoenixből elmondta a Medscape Medical News-nak, hogy a csökkent pajzsmirigy működés aránya feltételezhetően nincs összefüggésben a dzsender diszfóriával vagy a hormonkezeléssel.

Egy másik meglepő betegségtársulás 7 férfispecifikus rák előfordulása, - mondta Dr. Asscheman. Hozzátette, hogy ez az eredmény több igazolást igényel más kutatásokban.

A transznemű hormonterápia után, az MTF alanyok mellékhatásai a vénás tromboembólián kívül, a súlygyarapodás volt, mely 5 személynél (0.5%) fordult elő. Továbbá, 4 MTF alanynak (0.4%) volt szívinfarktusa és 1 (0.1%) élt át stroke-ot. A magas vérnyomás is szintén gyakori volt ennél a csoportnál, állította Dr. Asscheman.

Az FTM alanyok leggyakrabban a következő mellékhatásokat élték meg: pattanásosodás lokális kezelésnél (2.9%, n=15), súlygyarapodás (0.4%, n=2), izomfájdalmak (0.4%, n=2) és máj enzim rendellenességek (0.4%, n=2).

Az egyik legnagyobb adatbázis a transzneműek terápiájáról; az eredmények megnyugtatóak

Dr. Asscheman számos korlátozó tényezőt megemlít a visszamenőleges tanulmányozásban, magába foglalva a páciensek alacsony számarányát, akiket több mint 10 évig követtek nyomon vagy a 60. életévet meghaladóknak. Továbbá néhány diagnosztikai arány eltért az Egyesült Államokban és Európában működő központok között.

A tanulmány ereje, a jelentős páciensszámban rejlik, jelenti Dr. Nelson, aki nem vett részt a kutatásban. A transznemű páciensek hormonterápiájával kapcsolatos, „eddigi egyik legnagyobb adatbázis”-nak nevezte.
„Néhány mellékhatás várható volt, mint például a vénás tromboembólia az ösztrogén használata során, de az eredmények többsége igazán megnyugtató” - zárta.

Forrás: Medscape
Fordította: BarbarianBarbie

 

Utoljára frissítve: vasárnap, 17 január 2016 18:14