A tájékoztatáshoz való jog

A tájékoztatás a betegek egyik legalapvetőbb jogosultsága, amire akkor is igényt tarthat, ha a kezeléshez nem szükséges a beleegyezése, vagy épp cselekvőképtelen, vagy 16. életévét betöltött kiskorú.

A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. Joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.

Ha Ön egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, joggal kérheti, hogy részletes tájékoztatást kapjon

  • egészségi állapotáról (beleértve ennek orvosi megítélését is),
  • a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
  • a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
  • az ellátást végzők nevéről, szakképesítéséről és beosztásáról,
  • a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
  • döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
  • a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
  • az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
  • a további ellátásokról, valamint
  • a javasolt életmódról.

A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének, vagy 16. életévét betöltött kiskorú személyről van szó.

A tájékoztatás nem egyirányú folyamat és egyszeri esemény, a betegnek ugyanis joga van ahhoz, hogy tájékoztatása során további kérdéseket tegyen fel. Arról, hogy a beteg élni is tudjon jogaival és meglegyenek a tájékoztatáshoz szükséges feltételek, az intézmény fenntartója köteles gondoskodni.

Ha a sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás költségét az egészségbiztosítás nem fedezi, az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget - amennyiben állapota lehetővé teszi - arról is tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell térítenie.

Érthető módon

A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak.

A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is meg kell adni a tájékoztatás, korának és pszichés állapotának megfelelő módon és mértékben.

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.

A beteg ezért jogosult a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni, a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni, a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést kapni, illetve egészségügyi adatairól indokolt célra - saját költségére - összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni.

Amennyiben a beteg pontatlannak vagy hiányosnak ítéli meg a dokumentációtítését, kezdeményezheti annak kijavítását. A kiegészítést, javítást a kezelőorvos, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.

Amennyiben a betegről készült egészségügyi dokumentáció olyan adatokat is tartalmaz, amelyek más személyekre vonatkoznak és azok magántitok-védelméhez való jogát is érint, akkor nem a dokumentáció egésze, csak az illető betegre vonatkozó rész tekinthető meg.

A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, másolat készítésére.

A beteg házastársa, egyenesági rokona, testvére, valamint élettársa - írásos kérelem alapján - akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha az egészségügyi adatra a rokonok életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve egészségügyi ellátása céljából van szükség, és a szükséges adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.

A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni.