Elemek megjelenítése címkék szerint: egészségügy

péntek, 24 november 2017 15:49

WPATH - Nyilatkozat az identitás elismeréséről

Ez az állásfoglalás lép a WPATH 2015. január 19-i Nyilatkozat az identitás elismeréséről helyébe
2017. November 15. - WPATH

wpath logo

Kategória: Jogok
szerda, 29 március 2017 12:50

Transznemű mentális egészség


A mentális egészség a WHO meghatározása szerint: „a jóllét olyan foka, amelyen az egyén megvalósítja képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, eredménnyel és gyümölcsözően képes dolgozni, valamint hozzá tud járulni saját közösségéhez.”

Kategória: Egészség

Trans care report cover

Data collection was implemented through a questionnaire and personal interviews in the first phase of the project. The findings we have published in this report and in the second phase of the project the objective of the fact-based advocacy was to increase public awareness of policy/decision makers responsibility to provide appropriate ad-hoc and long-term improvements.

About the research(in Hungarian): TransCare

Download the online version of the report (PDF|1,8MB)

Kategória: Letöltések

TransCare kutatási zárójelentés

2014. januárjától decemberig zajlott projektünk  első szakaszában adatgyűjtés valósult meg online és papír alapú kérdőívek illetve személyes interjúk formájában. A kutatás eredményét ebben a jelentésben publikáltuk és a második szakaszban a tényekre alapozva hívtuk fel az érintett döntéshozók és szakemberek figyelmét felelősségükre abban, hogy megfelelő rövid és hosszú távú módosításokat eszközöljenek annak érdekében, hogy a transz* emberek számára elérhetőbbek és megfelelő minőségűek legyenek a nekik szükséges egészségügyi szolgáltatások.

A kutatásról: TransCare

A kiadvány online verziójának letöltése (PDF|1,71MB)

Kategória: Letöltések
hétfő, 28 január 2013 15:58

Az orvosi titoktartásról

Alapelv, hogy az egészségügyi ellátásban keletkező összes adat a beteg tulajdona, felettük ő rendelkezik. Ez azonban nem abszolút érvényű: egyes esetekben a törvény kötelezővé teszi az adatszolgáltatást, akár a beteg tiltása ellenére is

A jelenlegi szabályozás az egészségügyi ellátásban keletkező összes adatot a beteg tulajdonának tekinti, felettük ő rendelkezik. Az intézmény, az orvos csupán adatkezelő, így a beteg kérésére saját egészségügyi adatait ki kell adni, illetve csak felhatalmazásával lehet másokkal megosztani.

Az adattovábbítással kapcsolatos vétójog azonban nem abszolút érvényű. Egyes esetekben a törvény kötelezővé teszi az adatszolgáltatást, akár a beteg tiltása ellenére is (pl. járványügyi, bűnügyi vagy nemzetbiztonsági ügyekben).

Még a rokon sem

Az orvosi titoktartás tehát adatvédelem. Ez azt jelenti, hogy jogellenes, ha a betegekről, megfelelő engedély nélkül, személyes adatokat közölnek arra illetéktelenekkel. Még az érdeklődő hozzátartozóknak sem lehet információkat kiadni a beteg egészségi állapotáról. Kivéve azokat, akiket a beteg írásban megjelöl, illetve a törvényes képviselőt (pl. szülőt, gyámot). Érdekes, hogy amíg az ellátás alatt elég a páciens beleegyezése az adatai megismeréséhez, az ellátás után teljes bizonyító erejű magánokirat kell (pl.: saját kezűleg írt, és aláírt irat).

Tehát, ha valaki a kezelés befejezése után távozik az intézményből, és hozzátartozója megy el az ott maradt dokumentumokért, vagy ekkor kér információkat rokona egészségi állapotáról, ezeket csak teljes bizonyító erejű magánokirat formájú engedély felmutatásával kaphatja meg. Emellett igazolnia kell személyazonosságát, hogy ő az engedélyben nevesített személy.

A titoktartás nem csak a kezelőorvosra vonatkozik

Az orvosi titoktartás szakmán belül is érvényes. Amelyik orvos nem vesz részt a beteg kezelésében, nem jogosult az információra. Megismerésükhöz a beteg beleegyező nyilatkozatára van szükség. A beteg például, megtilthatja, hogy adatait a háziorvosával közöljék, vagy neki továbbítsák.

Az adatkezelési (titoktartási) kötelezettségek nem csak az orvosokra érvényesek, hanem mindenkire, az intézmények teljes személyzetére, akik a beteg egészségügyi személyes adataival érintkeznek. Tehát az intézményvezető, az adatkezelő és akár a portás is ide tartozik (így az is jogellenes, ha a nővérpultnál egészségügyi dolgozók betegek jelenlétében beszélgetnek az egyes betegek állapotáról, betegségéről).

A titoktartás alóli mentességek

A titoktartási kötelezettség alóli mentesség egyik legalapvetőbb formája, az érintett vagy törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása, illetve ha az adat továbbítása törvény szerint kötelező. Nem szükséges az érintett hozzájárulása, ha arra hozzátartozójának életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve gyógykezelése érdekében van szükség, feltéve, hogy az adat más módon nem ismerhető meg. Azonban ebben az esetben is csak a megismerésre jogosult írásbeli kérelme alapján közölhető.

A mentesség sajátos esete, amikor az érintett halála esetén – ha korábban másként írásban nem rendelkezett – a törvényes képviselő, a közeli hozzátartozó, illetve az örökös megismerheti a halál okával összefüggő, vagy összefüggésbe hozható egészségügyi adatokat. Az adatok megismeréséhez ebben az esetben a jogosult írásos kérelme szükséges.

Nem köti a titoktartás a betegellátót az igazságügyi orvosszakértő tekintetében, aki a feladata elvégzése érdekében jogosult megismerni az orvosi titkot.

Az anonim szűrés

Néhány éve sok helyen problematikus volt az anonim HIV-szűrés. Ebben az esetben ugyanis a személyes adatokat még a kezelőorvos sem ismerheti. Az egészségügyi törvény biztosítja, hogy – a kötelező szűrés eseteit kivéve - a HIV-szűrésre jelentkező a vizsgálat bármely szakaszában megtagadhatja személyazonosító adatainak átadását. Ez nem gátolhatja a vizsgálat elvégzését.

A vizsgálatra jelentkezőknek külön váróhelyiséget kell biztosítani, az adminisztráció a személyes adat felvétele nélkül történik, a kész leletet zárt borítékban, a megfelelő segítségnyújtás lehetőségének felajánlásával kell kiadni.

A vizsgálathoz nem kérhetnek se TAJ-számot, se személyazonosító igazolványt, még „közegészségügyi vagy járványügyi érdekre” hivatkozva sem. Ez sérti az önként szűrésre jelentkező személyek információs önrendelkezési jogát.

Jogorvoslati lehetőségek

Akinek a személyes adatai védelméhez fűződő alkotmányos jogát megsértették, vagy annak veszélye fennáll, a sérelem kivizsgálása, megszüntetése érdekében az adatvédelmi biztoshoz, jogai érvényesítése céljából pedig bírósághoz is fordulhat. Ha az ügyben már bírósági eljárás van folyamatban, az adatvédelmi biztos nem járhat el.

A személyazonosító adat
A családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anyja neve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a TAJ szám együttesen vagy ezek közül bármelyik amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására.

Az egészségügyi adat
Az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat, továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).

A törvényekről
Az orvosi titoktartásról egy részről az adatvédelmi törvény, más részről az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvények rendelkeznek. Az előbbi egy általánosabb védelmet ad, míg az utóbbi kifejezetten az egészségügyi személyes adatokkal foglalkozik.

Kategória: Jogok
hétfő, 28 január 2013 15:15

Az emberi méltósághoz való jog

Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig, törvényben meghatározott mértékben és módon korlátozható.

A magyarországi jogszabályok szerint a betegen - az egészségügyi törvény eltérő rendelkezésének hiányában - kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el.

Az emberi méltósághoz való jog értelmében a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni ellátása során. Ugyancsak tekintettel kell lenni arra, hogy a beteg szeméremérzetére való tekintettel ruházata csak a szükséges időre és csak szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

Milyen esetekben korlátozható a személyes szabadság?

A beteg személyes szabadsága fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel csak akkor korlátozható, ha azt sürgős szükség, illetve a beteg vagy mások életének, testi épségének és egészségének védelme teszi indokolttá, a korlátozás pedig csak addig tarthat, ameddig az indokolt. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedéseket semmilyen körülmény között nem szabad alkalmazni!

Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását a beteg kezelőorvosa rendeli el. A kezelőorvos az alkalmazást megelőzően (amennyiben ez nem lehetséges, az alkalmazás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn belül) rögzíti az egészségügyi dokumentációban a korlátozó eljárásokat, illetve meg kell jelölnie azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát is.

Állandó orvosi felügyelet hiányában - kivételesen indokolt esetben - ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt tizenhat órán belül írásban jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni.

Korlátozó módszerek és eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen - a szakmai szabályoknak megfelelően - ellenőrizni kell. A beteg egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni.

Kategória: Jogok
hétfő, 28 január 2013 15:12

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

A magyar jogszabályok szerint minden betegnek joga van az életmentő beavatkozásokon túl az egészségi állapota által indokolt ellátáshoz, fájdalmának és szenvedéseinek csillapításához.

Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez

Minden betegnek joga van - a jogszabályokban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. (Megfelelő az ellátás akkor, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik. Az ellátás folyamatosan hozzáférhető, amennyiben az egészségügyi ellátórendszer napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét.)

A betegnek a fentieken túl - ha jogszabály kivételt nem tesz - joga van az egészségügyi szolgáltató és az ellátását végző orvos megválasztásához. Ez a jog a jogszabályok által meghatározott módon korlátozható, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony indokolttá teszi.

Kategória: Jogok