A legtöbb kultúrában az újszülött gyermek nemét kétféleképpen határozzák meg: fiú vagy lány. Ám Németországnak sikerült egy magasabb szintre lépnie a kérdésben, hiszen mostantól az ifjú szülők ebben is szabad kezet kapnak. Feminista törekvések, és meleg jogok után a gender, azaz a társadalmi nem ügyeinek egy újabb fejezetéhez érkeztünk, méghozzá a határozatlan nem fogalmához.

„Én nem vagyok se férfi, se nő. Maradok ilyen fércmű, amit az orvosok kreáltak belőlem, sérült és sebhelyes” – nyilatkozta egy csecsemő korában műtéten átesett érintett. Ez a mondat is ékes bizonyítéka annak, amire a közelmúltban lezajlott kutatások rámutattak, és amin az új szabályozás is alapszik.

A november elsején hatályba lépő törvénynek nem más az alapja, mint a német Etikai Tanács tanulmánya. A határozat szükségességét és létjogosultságát illetően már több éve folyamatosan végeznek ugyanis felméréseket interszexuális egyének és hozzátartozóik körében, és statisztikáik rámutattak az általános bizonytalanságra és boldogtalanságra az érintett egyének esetében, akiknek a száma nem is olyan elenyésző.

Kevesen tudják, de minden kétezer emberből egyet érint a kérdés. Még számszerűbben megfogalmazva: egyedül Németországban évente mintegy 150 csecsemő jön a világra interszexuálisként. Sőt, az ügyet támogató csoportok meglátása szerint ez a szám sokkal magasabb annál, mint amit a kormány felmérései ki tudnak mutatni. Vannak bizonyos fizikai nehézségek és hormonális finomságok, amik megnehezíthetik a szám pontos becslését. Nem feltétlenül vannak ugyanis az interszexualitásnak külső jelei: gyakran csak mindkét nem kromoszómáival rendelkezik egy ember, amire csak később derül fény. Néha viszont azonnali műtétnek vetik alá a babákat, ezzel elősegítve, hogy egyik vagy másik irányba elinduljon a változás. Egy ilyen beavatkozáson esett át az a fentebb említett személy is, aki sérültként és sebhelyesként definiálta önmagát. A német Etikai Tanács azonban pontosan az ilyen esetek miatt megállapította, hogy az interszexuális egyének jogait jobban kell védeni a visszafordíthatatlan orvosi beavatkozásokkal szemben.
A törvény célja továbbá, hogy levegyék a nyomást a szülők válláról, az újszülött babák nemének azonnali meghatározásával kapcsolatban, ugyanis a gyerekeket a hatóságok azonnal regisztrálni kötelesek.

A német belügyminisztérium szóvivője világosan kifejtette: „Ha egy gyerek nem definiálható pontosan nőként, vagy férfiként, akkor az anyakönyvben ezt az állapotot is fel kell tüntetni” – ezt szolgálja az új törvény. Ezzel együtt azt is kimondták, hogy az útlevélben választható férfi, és női jelölés mellé ezután bekerül egy X is a választási lehetőségek sorába.

„Ez az első alkalom, hogy hivatalosan is elismerik az olyan emberek létét, akik egyszerűen önhibájukon kívül nem férnek bele a hagyományos jogi kategóriákba” – mondta Konstanze Plett, a Brémai Egyetem jogi professzora.
Az interszexualitás törvényes létjogosultsága azonban további lépéseket kell, hogy maga után vonjon. Mind a szülőket, mind pedig a tanárokat és pedagógusokat alaposan tájékoztatni kell a kérdésben.

Az egyelőre nem világos, hogy például az iskolák, hogyan kezelik majd a meghatározatlan nemű gyerekeket, ezért az őket érintő hátrányos megkülönböztetéssel is külön foglalkozni kell a jövőben. A pszichológiai és társadalmi hatásokon kívül azonban olyan jogi ügyeket is megbolygat az új törvény, mint a partnerkapcsolatok, és a házasság kérdése. A német törvények szerint ugyanis jelenleg házasság csak egy férfi és egy nő között létesülhet, azonos nemű párok számára csak a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetősége van fenntartva.